Sárszentlőrinci gyökerek

Miért pont Sárszentlőrinc? Mitől megszentelt ez a hely? Tette fel a kérdést az évek során sok Petőfi kutató, sok bonyhádi diák, s tesszük fel mi is 200 év távlatában. Ha iskolánk történetét lassan felgöngyölítjük és megkeressük a fonal kezdetét, látjuk az iskola születésénél, olyan emberek bábáskodtak, akiknek életútjuk összeforr a Dél-dunántúli evangélikus egyház kialakulásával.

Az evangélikus gyülekezetek létrejötte ebben a térségben az 1700-as évek első negyedére tehető. A török hódoltság után létezett egy nagyon kis protestáns (magyar és szlovák) lakosság, amely Nyugat-Magyarországról (Sopron, Győr, Kőszeg) és a Felvidékről származott, majd szervezett betelepítéssel, elsősorban Mercy Claudius Florymundus gróf munkája során megjelennek az első tömeges, sváb telepítések Hessenből, akiknek nagy részük katolikus, de szép számban található közöttük evangélikus, vagy református, tehát protestáns. Mercy gróf- birtokának benépesítésekor- szerződést kötött a telepesekkel, amelyben a gazdasági feltételek mellett rögzítették, a szabad vallásgyakorlási jogot. Mercy különösen vigyázott, hogy falvaiban csak azonos vallásfelekezethez tartozók telepedjenek le. Az első bevándorlási hullám 1718-1724-ben befejeződik, a legtöbb Tolna megyei németnyelvű település megalakul.

...

1765-től megint új lelkésze van Sárszentlőrincnek, Nagy István személyében. A wittenbergi egyetem 1756-ban végzett 25 éves papnövendéke, 1775-ben már templomot épített Sárszentlőrincen, s mert szolgálati helyéről nem akar eltávolodni 1786-ban visszautasítja püspöki jelölését! 1796-ban újra előterjesztik, most elfogadja és 1812-ig A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspöke, Sárszentlőrinci székhellyel.

...

Az ő idejében teremtődött meg az igénye egy egyházmegyei iskola felállításának. Kortársaival felismerték, hogy a frissen betelepített német ajkú lakosságnak lelkészekre, tanítókra, van szükségük. Ilyen képzés a távoli soproni, győri iskolákban volt, így a nagy távolságért, a tolnai diákoknak csak töredéke tanulhatott tovább. Célként fogalmazódott meg tehát egy olyan intézmény, középfokú iskola felállítása, mely az esperesség miden gyereke számára elérhető legyen, protestáns szellemben szorgalommal ápolja a tudományt és a magyar nemzeti eszmét.Az esperesség 1798. április 12-én Kistormáson tartott ülésén foglalkozott az iskola kérdésével, s itt Lágler György kistormási lelkész egy tervezetet mutatott be „ egy a Tolnai Egyházmegyében felállítandó esperességi iskola tervéről. E szerint a tanításnak ki kell terjedni: Általában: a német, magyar és latin nyelvekre, a kereszténységre, a bibliai történetekre, az általános földrajzra, történelemre és számtanra. Alaposan gyakoroltatni kell a tanulókat a szép- és helyesírásban, a polgári életben szükséges fogalmazványok, pl. kérvények, kötelezvények, szerződések, nyugták elkészítésében. Rendkívüliek: ének, orgonajáték, természetrajz, természettan, lélektan. A tervezet megindokolja az iskola helyét is: Sárszentlőrincet jelöli ki erre a célra, mert a tanulók itt elméletileg és gyakorlatilag is megtanulhatnak magyarul, az eltartás költségei is szerényebbek lennének.

...

Az iskola kérdésével öt év múlva újra foglalkozik az esperesség, 1803. június 2-án. Elfogadják gróf Apponyi Antal felajánlását, aki egy telket adományoz az iskola javára, és gyűjtést kezdeményeznek a lelkészek és a hívek körében. Az iskola építését Sárszentlőrinc gyülekezete vállalja fel. Három év múlva el is készülnek a nagy munkával, 1806. április 22-én Majoson tartott gyűlésen Nagy István püspök úr bejelenti a „tudomány szerény csarnoka átadható a feladatának” és felszólítja az esperességet a tanári állás betöltésére.

...

1806. őszén tehát megkezdődhet a tanítás a Tolna-Baranya-Somogyi ág. hitv. ev. egyházmegye első iskolájában, Sárszentlőrincen.

A sárszentlőrinci iskola

A sárszentlőrinci iskola működése, két korszakot ölel fel. Megalakulásától, 1806-1853-között, grammatikai iskola, (schola trivialis, kisgimnázium) nevezték még "latin iskolának" is, majd 1857-től 1870-ig algimnáziumnak, altanodának hívták. Átszervezési okokból 1853-1857-es időszakban az iskola szünetelt.

Schola trivialis (1806-1853)

Az iskola működéséről, diákjairól, tanárairól, a tanított tantárgyakról a szekszárdi levéltárban található vaskos felvételi napló szűkszavúan árulkodik. Első oldalának latin bejegyzése szerint, 1819-ben nyitotta Lágler György. Röviden tartalmazza az iskola kialakulásának történetét, majd hiányosan a diákok névsorát 1831-ig, aztán magyarul az 1862-1870-es éveket. A korabeli esperesi jegyzőkönyvek is kevés utalást tesznek, ezért nézzük meg milyen jogszabály szerint működhetett egy akkor alapított iskola. 1777-től érvényben van Mária Terézia Ratio Educationis néven ismert szabályzata, ez a rendelet megkülönböztette az alsó- közép- és felsőfokú oktatást. Elemi oktatás (alsó) Sárszentlőrincen a falu újra szervezésétől van, első tanítója Szilvágyi Sámuel. Az elemi iskolákban anyanyelven tanultak a gyerekek írni, olvasni, számolni. A 10 év körüli gyerekek, akik az elemi osztályt elvégezték ötéves (középfokú) latin kisgimnáziumba mehettek, amelynek első szakassza egy hároméves ún. grammatikai iskola. Ilyen volt a Sászentlőrinci iskola is. A II. Ratio Educationis, amely 1806-ban az iskola alapításakor lépett életbe elrendelte, hogy a középiskolák alsó, grammatikai osztályos kisgimnáziumok négy osztállyal működjenek, az egy tanárral való összevont tanítást csak az első két évben engedélyezte. Ez a rendelet nem igazából hatott a sárszentlőrinci iskola szervezésére. A protestáns iskolák nem tekintették számukra kötelezővé a két állami szabályzatot, hiszen érvényben volt a protestánsok vallásszabadságát garantáló Türelmi rendelet. A frissen felállított iskola arculatát nagyban meghatározta, első tanárának munkája, egy személyben rektora és professzora, akit Nagy István esperes 1806. október 23-án mutatott be az esperesség képviselőinek. Barla Mihály felvidéki származású, tanulmányait Sopronban végezte, majd a jénai egyetemen folytatta. Tagja volt a jénai ásványtani társaságnak, nyomtatásban két műve jelent meg.

...

Petőfi iskolaválasztása igazolja az iskola jó hírnevét, hiszen tudjuk Petrovics István tudatosan választott mindig iskolát fiának. Hűséges evangélikusok révén, a 8 éves gyereket Szabadszállásról, a legjobb evangélikus iskolába adják, s ahogy befejezi tanulmányait, máris viszik a Pesti Evangélikus Gimnáziumba. Petőfi 1831-33 között volt diák Sárszentlőrincen, első évben Hittig Lajos jegyzőnél, majd ennek távozása után Németh Ferenc tanítónál lakott.

Lágler György iskolatervezete

A sárszentlőrinci iskola.

Horváth Olivér képe

A sárszentlőrinci iskola.

Vagner Andor képe

Petőfi Sándor két évet, az 1831/32 és az 1832/33-as tanévet töltötte Sárszentlőrincen.

A szobrot 1923-ban, Petőfi halálának 75. évfordulóján ajándékozta a bonyhádi gimnázium a sárszentlőrinci régi iskolának.