Főgimnázium 1906-1924
1903-ban fogalmazódott meg az új iskola épületének a szükségszerűsége, 1907 tavaszán megkezdődik az építkezés és 1908 szeptemberében már áll a vár, a diákok birtokba vehetik. A gyors sikernek csak egy magyarázata van: az építkezést jól előkészítették. Előteremtették az anyagiakat (226 000 korona), elkészültek a tervek, a kivitelezők gondosan elvégezték a munkát. Példás összefogás.
...
A főbejáraton belépve, egy kis előtér fogad, melynek jellegzetessége a lóherés kis ablakai. Árnyaltabb világítása arra serkent, hogy hamar megmásszuk az előttünk álló pár lépcsőt, s így egy nyolcszögletű, világos térbe jutunk, ahol adózhatunk a királynak, a tervezőnek és építőknek, illetve a megbecsülés jeléül az akkori egyházi vezetőknek. Jobbra indulva az igazgatói szoba és tanári könyvtár (ma tanári), II. osztály tanterme, (ma könyvtár), vele szemben az I. osztály tanterme, majd sorban: tanári szoba, értekező szoba (itt fogadták a szülőket), pénztári helység és az illemhely. A lépcső túloldalán portás szoba, az ifjúsági könyvtár és zenekar terme, majd két tanterem (V. és VI.) Vele szemben a természettudományi szertár és előadó, amelyek egy kis dolgozószobával vannak összekötve. Az emeletre egyszerű, világos lépcső vezet fel. Felérve szembe, balra a díszterem (ma két kis osztályterem), benne szószék és padok, a falon Forberger László képei, majd a sarokban, szemben a IV. és III. osztály tanterme. Ezt követi a rajzterem( ma biológiai labor és szertár), benne kettős tolótábla, egy nagy szertári szekrény a modellek és rajzok őrzésére, illetve a lépcső felöl egy kisterem, amely "philológiai" és történelmi múzeum.
A lépcsőről jobbra indulva, a portás szoba felett az emeleti szolga tartózkodási helye ( itt egy kis ajtón lehet felmeni a padlásra), a görög tanterem, majd a VII. és a leendő VIII .osztály terme. Vele szemben, a földszintihez hasonló elrendezésben a fizikai előadó és szertár. A szertár csak a szemléltető és kísérleti eszközök őrzésére, tárolására szolgált, az előadó terem oktatásra. Azért, hogy a diákok jól lássanak a fizika előadóban a földszinti természettudományéhoz hasonlóan, a padsorok emelkedően vannak elhelyezve (amfiteátrum).
A tantermek tágasak és világosak, hatalmas szeneskályhákkal, hajópadlóval. Az új és a régi iskolát (melyet internátusnak rendeztek be, 90 férőhellyel), szervesen összekötötte a nagy, ligetes udvar, a modern tornacsarnokkal, melynek folytatásaként elhelyezkedő rajztermet öltözőnek és szertárnak alakították át. A tornateremtől balra, az utca felé volt a két tanári lakás, illetve a főépület mellett telekvásárláskor egy régi épület került az iskola tulajdonába, ebből lett az igazgatói lakás. 1910-ben felépül az iskolával szemközti oldalon az új tápintézet, mely 200 diák étkeztetésére volt alkalmas. (convictus).
...
Az 1907/1908. tanévben alakított „Szavalókör” a következő tanévben (1908. szept. 30.) önképző körré alakul, s felveszi a Petőfi Sándor nevet.
A szavalókör az évek folyamán kiváló munkát végzett, és sok tehetséges diákunk első irodalmi próbálkozásait itt mutatta be. Hetente találkoztak, amikor szavalatok hangzottak el, vagy írásokat olvastak fel, de mindig bírálták, elemezték ezeket. A körnek diák tisztviselői voltak, saját könyvtára, pénzalapja
A tanárok részéről kezdetben Faik Henrik elnököl.1911-től megnyitják a Petőfi kör Érdemkönyvét, ahová a tehetségesebb diákok beírják alkotásukat. Az ízléses grafikával és gondos kézírással vezetett könyv, egészen 1935-ig tartalmaz kitűnő verseket és írásokat. Az elkövetkező évek során, az önképző diákjai éves rendszerességgel megemlékeztek az aradi vértanuk haláláról, és március 15-ről.
...
Ami el tud romlani, az el is romlik. Ezt érezhette Gyalog István igazgatóságának 26. évében, amikor 1914. augusztus 28-án az 1914/15. tanév alakuló ülésén számba vette a tantestületet, és megállapította, hogy 6 tanár hiányzik, März Konrád és Molnár Lajos Szarajevóban, Lovik Kálmán és Demiány Ervin Galiciában teljesít szolgálatot, Zvarinyi János ezredével az olasz határon harcol, Rózsa Sándor a soproni magyar királyi gyalogezred tartalékos hadnagya. (A tanév folyamán még besorozzák Hajas Bélát is.) Az itthon maradt kilenc tanár látta el egész évben a többiek munkáját is, ezért csökkentették a tantervben előírt óraszámokat, növelték a tanárok óraszámát, a tanárok képesítésüknek nem megfelelő tantárgyakat is tanítottak, illetve bizonyos tantárgyakat (torna, szépírás, játék) egyáltalán nem tanítottak.
III. fejezet (1906-1924)
Építették Péter Dániel és fiai.
Korabeli bonyhádi képeslapok a főgimnázium épületével.
Korabeli bonyhádi képeslapok a főgimnázium épületével.
Emléktábla a főgimnázium előcsarnokában.
A Petőfi kör érdemkönyve.
Az I. világháborúban elesett diákok emléktáblája.
Osztálykép 1915-ből, a VII. osztály.