Reálgimnázium 1924-1935
Az 1924-es középiskolai törvény három csoportba sorolja a középiskolákat: gimnázium, reálgimnázium és reáliskola. Iskolánk a reálgimnázium formáját választja, így fokozatosan az 1924/25-ös tanévben az első osztályba vezetik be a reálgimnáziumi tantervet, majd az 1931/32-es tanévben a VIII. osztály is e szerint tanul. Az új tanterv nagy vesztese a latin és a görög, a hagyományos humán műveltségi tárgyak, de ugyanakkor nő a német és az angol órák száma.
Kisebb mértékben emelkedik a mennyiségtan (számtan), a fizika és a földrajz, a természetrajz differenciálódik. A szépírás teljesen elmarad, az utolsó két osztályban megjelenik az egészségtan.
...
1926-ban sportszakkör alakul, Kossuth Sportkör néven, torna, atlétika, vívás, futball, céllövő, turista, téli sport szakosztályokkal.
...
Gimnázium 1935-1948
Két változást hoz az iskola életében az 1935-ös tanévnyitó: egy jelképes névváltoztatást, és tartalmit: az új diákotthon elkészülését.
Az 1934-es középiskolai törvény értelmében országszerte a reálgimnáziumok és reáliskolák megszűntek, és átalakultak gimnáziummá. A reform szerint a magyar középiskola feladata a diákok vallásos alapon történő erkölcsös nevelése, a magyar nemzeti értékeknek megfelelő általános műveltség elsajátítása, és az egyetemi és főiskolai tanulmányokhoz szükséges képességek kialakítása. Mind olyan törekvések, amelyek nem idegenek a bonyhádi iskolában, nevezzék azt főgimnáziumnak, vagy gimnáziumnak.
A második nagy változás annál inkább megdobogtatja a bonyhádi kisdiákok szívét. Elkészült az új diákotthon. A főépület elkészülésekor a régi algimnázium épületében szállásolták el a diákokat, a régi tantermeket alakították át szálláshellyé. A korlátok hamar jelentkeztek, az így kialakított internátus csak átmenetileg enyhítette a gondokat.
Tudta ezt a fenntartóság is, de a háborús évek nehézségei nem tették lehetővé a bővítést. A kollégium bővítése most időszerűvé vált, mert Dr. Kapi Béla püspök személyesen segítette az ügyet, és Klebelsberg kultuszminiszter úrnál a soproni és a bonyhádi gimnázium részére államsegélyt kért diákotthonok építésére.
Az új otthon tervét Wihart Ferenc budapesti építészmérnök készítette el: két emeletes, két-szárnyú, szimmetrikus épület, mely elkészülésekor 200 gyereknek nyújtott volna szállást. Az iskola területe már nem volt elegendő az új épület elhelyezésére, ezért az egyházmegye megvásárolta a szomszédos 1000 négyszögöl új telket az iskolaudvar végében. Így a két épület párhuzamosan helyezkedik el, közbezárva az árnyas ligetet, mely erre az időre már erdővé cseperedett.
...
A Bonyhádi Öregdiákok Szövetségének megalakítása vitéz Gerenday Ádám szekszárdi tanár és Schmidt János györkönyi lelkész gondolata volt, az 1935. június 16-án szervezett 25 éves érettségi találkozón merült fel először. A 7. napirendi pontként tárgyaltak róla, de konkrét döntés nem született.
A következő évben Beöthy Kálmán, Erményi János, Haffner Lajos és Koritsánszky Ottó (1895/96-ban végezték a IV. osztályt) szervezik a 40 éves öregdiák találkozót, 1936. június 13-án.
A 136 ünneplő öregdiák a gimnázium dísztermében, megalakította a Bonyhádi Öregdiákok Szövetségét (BÖSZ), elfogadták a jóváhagyásra felterjesztett alapszabályokat és megválasztották a vezetőséget (tisztikart).
A belügyminiszter 1936. december 19-én hagyta jóvá a szövetség alapszabályzatát, s ugyancsak ezen a napon, Budapesten, megalakult 61 taggal a Budapest és környékén lakó öregdiákok csoportja. A fővárosban ekkor 178 regisztrált véndiák van. A Budapesti Tagozat, ahogy magukat nevezik, nagyon aktívak, évente többször találkoznak, 1937-ben „Bösz” néven lapot, értesítőt alapítanak, mely rendszeresen beszámol a tagság életéről, elhalálozásról, visszaemlékezéseket, rajzokat közöl.
Háborús évek
Nehéz örökséget vett át Demiány Ervin igazgató 1938-ban. A Völgységben bizonytalanság és rettegés uralkodik. A 200 éve betelepült svábság értelmetlenül áll a reá zúduló erőszak zivatarban, olyan megpróbáltatás és választás elé néz, melynek csapása nem méltó rá, távol áll ősei otthont és nyugalmat kereső, betelepülő szándékától.
A német falvakat "németországi vándorlegények" járják, lázító tevékenységük begyürüzik a gimnáziumba is, de diákjaink megtagadják a titkos német önképzőkör megszervezését. Gömbös Miklós iskolánk magyar-latin szakos tanára már 1930-ban a Pesti Hírlapban megjelent cikkében a közvélemény elé tárja a völgységi sváb falvakban történt eseményeket..
....
Az értelmiség látva a fokozódó veszély, amelybe a völgységi németek passzívan belesodródnak, 1942. január 25-én Bonyhádon megalakítják a "Hűséggel a Hazához!" mozgalmat, amely a völgységi németek érdekképviseleti szervezete kívánt lenni, és nyílt ellenállásra szólította fel a németajkú lakosságot a Volksbunddal szemben.
Héttagú vezetősége: elnök dr. Perczel Béla nyugalmazott főispán, Bauer József apátplébános, dr. Lehman István orvos, dr. Krasznai István főszolgabíró és Kunszt Henrich, Tomka Gusztáv, Gömbös Miklós gimnáziumi tanárok.
...
1944-ben az iskolát és a diákotthont megszállta a német hadsereg. A tanítás a régi épületben, az algimnázium épületében folyt, délelőtt és délután. A bentlakókat magánházaknál helyezték el. A németek visszahúzódása után, novemberben az orosz csapatok szállták meg az iskolát, s így rendkívüli szünetet rendeletek el.1945. március-áprilisban a római katolikus elemi iskolában újrakezdődött az oktatás, majd április végén visszaköltöztek az iskolába. Az egy éves német, orosz albérlet teljesen tönkretette az iskola bútorzatát, a szertárakat.
...
A második világháború egyik következménye a térségben a lakosságcsere. A zsidók és németek deportálása (nem tettek különbséget a „rongyosok” a bundisták, és a passzív távolmaradók között) a menekülő székely és felvidéki telepesek befogadása megváltoztatta a Völgység társadalmának etnikai és vallási összetételét.
...
Az 1945/46-os tanévtől Rózsa Sándor igazgató átszervezi az iskolát az új előírásoknak megfelelően. A következő tanévtől az iskola hivatalos neve: Bonyhádi Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium, Kereskedelmi Középiskola. Három tagozat kezdi meg tehát a működését, az első kettő továbbra is a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, az utóbbi a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztériumhoz tartozik.
Az elkövetkező három év, a nagy változások kora, beláthatatlan következményekkel: a régi iskolai struktúra kétségbeesett kapkodása, az új szocialista társadalom, a munkásosztály és a parasztság demokratikus diktatúrájának a megkapaszkodása.
...
1948. május 22-23-án a szabadságharc 100. évfordulóján nagyszabású megemlékezést tartottak Bonyhádon. Az evangélikus templomban D. Ordass Lajos bányakerületi püspök, gimnáziumunk régi diákja hirdetett igét, a katolikus templomban Dr. Vesztergombi János, a reformátusban Göde Lajos nagykőrösi lelkipásztor, szintén öregdiák.
A végzős diákok
ballagása után, dr. Máté Károly véndiák Petőfi Sándor szobránál, Dr. Gál
István Kossuth Lajos szobránál mond beszédet
Ez volt az evangélikus gimnázium utolsó nagy rendezvénye. 1948. június 13-án
az országgyűlés 230 igen szavazattal, 63 ellenében elfogadta a nem-állami
iskolák államosításáról beterjesztett törvényt.
IV. fejezet (1924-1948)
Korabeli bizonyítvány.
A tornakör tagjai 1924-ben egy dombóvári sportünnepélyen.
A tervezett diákotthon.
A megvalósult diákotthon.
1936-os BÖSZ találkozó résztvői.
Körlevél a BÖSZ megalakulásának tiszteletére.
A BÖSZ lapja.
A szobrokat Horváth Olivér iskolánk tanára készítette.